A tipográfia szó a görög tüposz (minta, kép, vésett ábra) és gráfó (írni, rajzolni) összetételéből adódik. A közlés szöveges és képi megformálásával, elrendezésével foglalkozik.
Tipográfiáról hagyományosan a nyomdászattal, könyvek grafikai tervezésével kapcsolatban szoktunk beszélni, ám az igazság az, hogy ma már életünk számos területén találkozhatunk vele.
Sétáljunk végig egy város utcáján és rengeteg példát találunk a tipográfiára: utcatáblák, üzletfeliratok, közlekedési táblák, plakátok, kézzel írt vagy számítógéppel szerkesztett hirdetések a faliújságon.
Vagy nézzünk körül a lakásban és fedezzük fel a tipográfiát olyan minden nap használt tárgyakon, mint az élelmiszerek csomagolása, tisztálkodó és tisztítószerek, háztartási gépek.
Ha a számítógépet bekapcsoljuk, szövegszerkesztőt használunk, e-mailt küldünk vagy tollat, ceruzát veszünk a kezünkbe, szembesülünk azzal is, hogy nem csak látjuk a mások által létrehozott formákat, hanem mi magunk is alakítjuk azt. Tehát ma már mindenki – aki írni tud – műveli is a tipográfiát.